Sok szó esik a vitaminok fontosságáról, a természetes forrásokból elérhető variánsairól, a bevitt mennyiség egészséges mértékéről, illetve az esetleges pótlásáról. Ritkán hangzik el azonban az omega-3 zsírsavak jelentősége a szervezet biológiai folyamataira nézve, melyet egyébként a szervezet nem képes előállítani. A telítetlen zsírsavak élettani hatásairól Dr. Dani Gergely háziorvossal beszélgettünk.
- Köszönjük, hogy elfogadta a felkérésünket. Mesélne röviden magáról? Miért az orvosi hivatást választotta, az általános orvosi diploma megszerzését követően milyen irányba szakosodott és főképp miért?
- Alapvetően befolyásolta a szakmai karrieremet, hogy a családban többen is orvosok: édesapám, nagyapám, bátyám, nagybátyám. Már csak a felsorolt személyek adta motiváció és az ennek nyomán kialakuló személyes indíttatás is az orvosi hivatás felé sodort. A Szegedi Tudományegyetemen diplomáztam, ezt követően kacérkodtam a sebészettel, de végül a háziorvosi pályát választottam. A kötelező gyakorlat megszerzését követően pedig a háziorvosi praxisban helyezkedtem el, jelenleg Orosházán dolgozom. Véleményem szerint a háziorvosok megítélése nem éppen ideális, holott az alapellátás az egészségügy alapját kellene, hogy képezze. Eltökélt vagyok és hiszem, hogy elhivatottsággal emelni lehet a szakmai ázsióján.
- Mit érdemes általánosságban tudni az esszenciális zsírsavakról, illetve milyen telítetlen zsírsavakat foglal magában (alpha-linolénsav, az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav)
- Gyakran illetik ezeket a zsírsavakat esszenciális, azaz a szervezet számára nélkülözhetetlen megnevezéssel, mivel a szervezet bizonyos kettős kötéseket nem képes létrehozni, így ezeket a zsírsavakat sem képes előállítani. Ezért szükséges ezeket kívülről pótolni, főként a természetes táplálkozás részeként. A telítetlen zsírsavak esetében megkülönböztetjük az omega-3, omega-6 és omega-9 zsírsavakat.
- Mi az alapvető különbség közöttük?
- A különbség a különböző sejtekre gyakorolt hatásmechanizmusokban fedezhető fel. Ettől független nem érdemes külön kezelni őket, ha esszenciális zsírsavakról beszélünk, akkor általában kéz a kézben járnak, kiegészítik és erősítik a szervezetre gyakorolt folyamataikat.
- Milyen természetes táplálékforrás részeként vihetjük be a szervezetbe?
- Az utóbbi évtized és évek eredménye, hogy az omega-3 esszenciális zsírsavak mondhatni népszerűek lettek. Az északi pólus közelében élő népeknél (pl. Grönland), eszkimóknál figyeltek fel a kutatók arra, hogy sokkal kevésbé fogékonyak egyes betegségekre, mint a szív- és érrendszeri panaszok (infarktus, érelmeszesedés) vagy az idegrendszeri problémák (depresszió). Érdekes, hogy hasonló eredményre jutottak a kutatók a Mediterráneumban élő emberek esetében is, ahol szintén tudományos kutatások igazolták egyes megbetegedések ritkább előfordulását.
A kutatók az okok mögött elsősorban a táplálkozást azonosították, azon belül is a gyakori és nagymértékű tengeri halfogyasztást.
Fontos leszögezni, hogy a XX. most már inkább XXI. századi táplálkozás nagyobb arányban tartalmazza az omega-6 zsírsavakat. Hacsak valaki nem olaj és zsírmentesen étkezik, akkor átlagos táplálkozási szokások mellett mindenki megfelelő mennyiséget visz be a mindennapok során. Az omega-3 zsírsavak bevitele már kicsit nehezebben megy végbe, ellenben a szükséges mérték jóval alacsonyabb, mint az omega-6 zsírsavak esetében.
A nagykönyvben megírt beviteli mennyiség 1:2-1:3 arányban határozható meg, de ez a hétköznapokban csak egy idealisztikus elvárás, a valóságban ez legtöbbször több az omega-6 zsírsavak javára.
A legtöbb omega-3 zsírsavat tartalmazó természetes táplálék a hal, azon belül is a tengeri példányok (makréla, hering, lazac), hazánkban talán a leggyakrabban előforduló a busa.
A halakon túl az olajok között érdemes rendszeresen alkalmazni a lenmagolajat és a repceolajat. A napraforgó olaj döntő többségében csak omega-6 zsírsavat tartalmaz, de még az egészségesnek mondott olívaolaj is 10-szer több omega-6 zsírsavat tartalmaz, mint omega-3at.
- Milyen szerepe van az egészségmegőrzésben, melyek azok a pozitív élettani hatások, amelyeket érdemes kiemelni (magzatfejlődés – szívinfarktus-agyműködés serkentése)?
- Valóban a megtermékenyítését követően segítik a magzat optimális fejlődését és léteznek tanulmányok arról, hogy miként csökkenthetik a koraszülés kockázatát, de én ezeket a kutatásokat egyelőre fenntartásokkal kezelném.
A gyulladásos folyamatok esetében emelném ki jótékony hatását. Részt vállalnak a sejt membrán alkotásában, a prosztaglandin és eikozanoid szintézisben (véralvadás elősegítése) játszanak kiemelt szerepet, illetve gátolják a szabadgyökök képződését.
Kitértem már korábban az idegrendszerre gyakorolt pozitív hatására is ahol az idegsejtek sejtfal szintézisében is meghatározó szerepet tölt be. Ami nem elhanyagolható, hiszen a megszületést követően az idegrendszer folyamatos fejlődése során jelen van a sejtmegújulásban egészen 14-18 éves korig.
Fontos szerepe van még a csontritkulás megelőzősében és a folyamat lassításában.
Ami leginkább bizonyított, az a szív- és érrendszerre gyakorolt jótékony hatása. Nagymértékben segítik a HDL (jó koleszterin) szintézisét, illetve csökkentik a triglicerid (a vérzsírok egyik fajtája) szintet, ezáltal nagymértékben csökkentik a szív érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát. Sajnos a tapasztalataim alapján a betegek egy része ódzkodik a koleszterin csökkentők szedésétől, ilyenkor szoktam javasolni az omega-3 készítmények alkalmazását, amelyek legalább valamelyest csökkentik a határértéken vagy minimálisan afelett levő koleszterin szintet. A laboratóriumi értékek sokszor bizonyítják, hogy eredményes is lehet a szedésük.
Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy az omega-3 zsírsavat tartalmazó készítmények szedése nem helyettesíti a koleszterincsökkentőket. Így, ha a háziorvosa Önnek koleszterincsökkentőt ír fel, azt javasolt az előírt dózisban folyamatosan szedni.
A koleszterincsökkentő terápia lényege, hogy az érfalban lerakódott meszesedéseknek a növekedését gátoljuk, optimális esetben pedig a meszes plakkok mérete akár csökkenhet is, ami nem elhanyagolható tény az egészség hosszú távú megőrzése szempontjából.
Itt jegyezném meg, hogy statisztikai adatok alapján a koleszterincsökkentő gyógyszerszedési hajlandóság Magyarországon 50% alatt van, ami azt jelenti, hogy a betegek kevesebb, mint fele váltja ki és szedi végig az orvos által felírt gyógyszereket.
Ezért rendkívül fontos a megfelelő orvosi szaktanácsadás, igenis el kell magyarázni a betegeknek a gyógyszer működési mechanizmusát és a potenciális gyógyulás lehetőségét, amely annak szedésével érhető el.
- Milyen egészségügyi problémák merülhetnek fel az omega-3 zsírsavak hiánya esetén?
- Elsősorban a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatának megnövekedését említeném. Ezek mellett depressziós tünetek, a koncentrálási, tanulási nehézségek is jelentkezhetnek. A szervezetben lévő gyulladásos folyamatokat, illetve a sebgyógyulás is elhúzódóbbá válik. Emellett gyakori bőrproblémák (mint pl. ekcéma) hátterében állhat akár omega-3 zsírsavak hiánya is.
Sok más vitamin túlszedéséhez hasonlóan itt is számolni lehet mellékhatásokkal a túlzott bevitelt követően?
Visszatérve egy korábbi kérdésére, önmagában az omega-6 zsírsavak túlzott bevitele előfordulhat, de mivel jellemzően együtt juttatjuk be szervezetünkbe a telítetlen zsírsavakat, ezért az omega-3 ellensúlyozza a túlszedés esetleges káros tüneteit.
Ismereteim szerint egy hétköznapi étrend az omega-3 napi ajánlott bevitel negyedét sem fedezi. Az omega-6 zsírsavaknál már némiképp árnyaltabb a helyzet, a túlzott alkalmazása megfordítja a fentiekben taglalt jótékony hatást és a szervezetben gyulladást indukálhat, súlyosabb esetben akár előidézője lehet szívinfarktusnak vagy egyes daganatos betegségek kialakulásának (pl. melanoma).
De ahogyan többször említettem az omega-3 és omega-6 zsírsavak kiegészítik egymást, ezért egy magasabb omega-6 bevitel mellett kellő mennyiségű omega-3 zsírsav alkalmazása enyhíti, vagy éppen semlegesíti az esetleges káros hatásokat.
Köszönjük az interjút, jó egészséget és sok sikert munkájához!
Az interjút készítette: Tóth Ilona egészségügyi újságíró